Sünsoma

A foglalkozások célja az iskolai tanulási folyamatokat meghatározó kompetenciák és részképességek fejlesztése. Ezek között az olvasás-írás-szövegértés és matematikai területek szempontjából lényeges képességeken van a hangsúly, amik jól fejleszthetőek 5-6 éves kor között. Kiemelném a beszédészlelés, hallási figyelem, hallási differenciálás, szeriális emlékezet, beszédmegértés, vizuális percepció, finommotorika részképességeket, amik közül mindegyik sorra kerül az órákon.  
A foglalkozásokon tematikus rendszer lesz, ami az évszakok, ünnepek, szokások témakörére is épül. Az egész terápia különlegessége a Mesezene program, ami egy olvasás előkészítő módszer, és a Meixner-módszer alapja. 
Az órákon szeretetteljes légkörben, játékba ágyazott feladatokkal várom az iskolába készülő gyerekeket.

Sün Soma és varázslatos világa: Olyan foglalkozás sorozatot szerettem volna vezetni, ami kisebbeknek szól, eszközökben gazdag, fejleszti a gyerekek azon részképességeit, amik a beszéd beindításához, fejlődéséhez elengedhetetlenek. De legfőképpen az vezérelt, hogy 45 percen keresztül igazán jól érezzük egymással magunkat! Háromgyermekes anyaként az a tapasztalatom, hogy kisgyermekkorban különösen fontos a gyerekeknek az állandóság, az ismétlődés, mert biztonságérzetet ad. Kellett hát egy figura, ami keretbe ágyazza az órákat, ami hétről hétre újra megjelenik, és a gyerekek várhatják őt. Saját gyermekeim inspirálták Sün Soma alakját, mert évek óta kedvenc bábjuk volt itthon. A hangutánzásokat állatbábokkal, a hallási figyelem fejlesztést csörgőkkel, dobokkal, furulyával, a testséma tudatot mondókákkal, a ritmusérzékelést versekkel, dalokkal segítettem meg. A nagymozgások minden alkalommal központi szerepet kaptak az órákon, hiszen a nagymozgás fejlesztése erősíti a beszédfejlődést is. 
Végre tényleg megszületett a foglalkozások alapja, mely egy keretmeséből, sok ismétlődő mozzanatból, és még több érdekes újdonságból tevődött össze. Izgatottan vártam a kezdést! Boldogan láttam, hogy a gyerekek is!! Hihetetlen érzés volt látni a csillogó szemüket, lelkes arcukat, és együtt lettünk részesei egy igazi utazásnak! Volt, aki kicsit később kapcsolódott be a játékba, voltak félénkebbek is, de néhány hét alatt – mindenki a saját ritmusában – Sün Soma barátja lett. A szülőktől is egyre több visszajelzés érkezett, miszerint gyermeke otthon is bemutatott néhány közösen tanult mozzanatot.
Számomra nagyon jó tapasztalat volt megélni, ahogy alkalomról alkalomra ügyesednek a gyerekek. Megtanultak saját testen és térben tájékozódni, figyelmük, észlelésük fejlődött, egyre jobban követték az óra menetét, sőt, lassan ők kezdték el helyettem a mondókák, versek, dalok szövegét. Ügyesen megtanulták a színeket, szókincsük, kifejezőkészségük is gazdagabb lett. Logopédusként az artikulációs izomzat erősítésére is nagy hangsúlyt fektettem a fújásokkal, csettintésekkel, hangutánzó szavak gyakorlásával.
Sün Soma érkezése varázslat lett, amit egész héten vártak. És én is. Nem gondoltam volna, hogy ilyen kicsi korban ennyire gyorsan és hatékonyan lehet közösen játszani, hétről hétre ügyesedni. Örülök, hogy pár éve útnak indult ez a program, mely mindig magával ragad engem is.

Az a tapasztalatom, hogy a helytelen nyelési technika kialakulása egyre többeket érint. A helyes nyelés nemcsak a megfelelő táplálkozási folyamatban, de a tiszta artikuláció elérésében is nélkülözhetetlen.

Nyelvünk az egyik legfontosabb hangképző szervünk. Megfelelő izomzata, koordinációja alapvetően fontos a hangképzés során. Ideális esetben a nyelvtest nyugalmi pozícióban (csukott száj esetén) fent helyezkedik el a szájpadláshoz simulva. A nyelvhegy a felső fogmeder előtt nyugszik. Ebben az esetben nyeléskor a nyelv hátrafelé mozdul, a garat irányába.

Ha a nyelv nyugalmi helyzetben (csukott szájnál) nem a fent leírt módon funkcionál, akkor már kialakult egy kedvezőtlen orális helyzet, ami a nyelést is befolyásolja. A nyelvtest ilyenkor lebeghet a szájtérben, vagy a két fogsor között, illetve az alsó fogsornál helyezkedhet el. Nyeléskor a nyelv sajnos előre tolul, miközben a fogakat is előre nyomja. Ilyenkor a fogsor szétcsúszik, legyező alakot vesz fel, vagy összetorlódik, beszűkítve a fogíveket. Fogazati és/vagy harapási rendellenességeket generál.

Mik lehetnek az okai a nyelvlökéses nyelés kialakulásának?
– lazább, hipotón arc-és nyelvizomzat
– nehezített orrlégzés
– hosszabb ideig tartó ujjszopás, cumizás!!!!

A nyelvlökéses nyelés kialakulásának megelőzésében segíthet, ha gyermekének

– már kicsi korban is kínál keményebb, rágásra ösztönző ételeket
– mellőzi a cumiztatást, ami a beszédfejlődés harmónikus ütemét is nehezíti, illetve fenntartja a szopási reflexet
– orrlégzés nehezítettsége esetén fül-orr-gégészethez fordul (orrmadula túltengés, vagy allergia lehetősége miatt)
– laza izomzat esetén a manuál terápiák is sokat segítenek

A tipikus beszédfejlődés alakulása függ a belső adottságoktól és a külső körülményektől. Napjainkban az összefüggő beszéd megindulásának felső „határa”: lányoknál 2 év, fiúknál 2,5 év. Erre az életkorra legalább 40-50 aktívan használt lexémával kell rendelkezni, amiket a gyermek adekvátan használ. Természetesen a hanghibák, szócsonkítások, nyelvtani hibák nem kapnak akkora hangsúlyt, hiszen 4,5-5 éves korig a fiziológiás pöszeség szakasza van jelen a beszéd-és nyelvfejlődésben. A megkésett beszédfejlődés biztos diagnózisához szükséges neurológiai, fülészeti, valamint szakértői bizottsági vizsgálat.

Milyen feltételek szükségesek a megfelelő beszédfejlődéshez?
–    ép idegrendszer (kizárható legyen az értelmi fogyatékosság, vagy egyéb szindróma, sérülés)
–    ép hallás
–    ép beszédszervek (organikusan és funkcionálisan)
–    megfelelő észlelés és megértés, egyéb jól működő részképességek
–    (életkornak megfelelő szociális érettség a verbális kapcsolatteremtéshez)
–    megfelelő beszédkörnyezet

(A Logopédiai jegyzet: Vassné Kovács Emőke)

Ha szülő már kicsiny gyermekénél is gyanakszik arra, hogy gyermeke beszéde lassabbban, nem a megfelelő ütemben fejlődik, érdemes kihasználni a különféle baba-mama játékos, több korcsoportra felosztott beszédindító foglalkozásokat. Ezek azoknál a gyerekeknél különösen hasznosak, akik még nem járnak közösségbe.

Néhány tipikus tünet, jel, ami segít a megkésett beszédfejlődés felismerésében:
–    csökkent beszédkészség
–    beszédfejlődés megrekedése (a csecsemő nem gagyog, gügyög, vagy nem örömteli, változatos a gagyogás, gügyögés)
–    a gyermek nem utánozza a környezete beszéd és egyébhangjait
–    motoros gyengeség tapasztalható
–    a beszéd produkció szegényes szókincsű, alakilag és tartalmilag is nehezen érthető, értelmezhető mások számára
–    sok az agrammatizmus

A statisztikai számítások szerint ezeknél a gyerekeknél gyakoribb a későbbi hadarás, dadogás, balkezesség, amuzikalitás (csökkent zenei készség) kialakulása. A matematikai készség viszont határozottan emelkedett szintű.

A kisgyermekek többségénél 2,5-4 éves kor között megjelenhet egy úgynevezett fiziológiás, élettani dadogás. Ez a jelenség nem igazi dadogás, összefügghet a gyermek nyelvi fejlődésével (a mentális lexikonból még nem tudja olyan gyorsan aktivizálni a szavakat, pedig szeretné magát minél gyorsabban és pontosabban kifejezni, és a megakadásokkal „időt nyer”). Ez általában csak átmeneti, magától is megszűnő állapot, a nyelvi fejlődéssel enyhül és elmúlik. Az a legjobb, ha „nem is vesszük észre”, nehogy frusztrálja őt. Ilyenkor türelemmel, kivárással forduljunk felé.

A másik kiváltó élettani folyamat az idegrendszeri érés maga, ami kicsit lelassulhat, és bizony ilyenkor generálhat megakadásokat, regressziókat, stb. Ez utóbbinál az egyensúlyozó játékos feladatok, sok hintázás, esetleg mozgásos foglalkozások segíthetnek.

Arra érdemes óvatosan figyelni, hogy mikor, milyen helyzetekben jelenik meg a megakadás, esetleg van-e fokozó tényező? Az is fontos információ, hogy társul-e a megakadás valamilyen együttmozgással (pl. tic-kel). Az érzékenyebb gyermekeknél egy költözés, kistesó születése, válás, közösségbe kerülés is okozhat ilyen jellegű tüneteket. Itt is csak azt tudom megerősíteni, hogy észrevétlenül érdemes figyelni, és sok szeretettel, türelemmel megtámogatva az esetek többségében ez a jelenség szépen megszűnik.

Ha súlyosbodás, elhúzódó időbeni folyamat észlelhető, akkor javaslom a pszichodráma csoportokat 4-5 éves kortól, idősebb gyermekek esetén (középső-vagy nagycsoporttól) ajánlom logopédus és pszichológus együttes terápiáját.

Ötletek és javaslatok otthonra: bábozás, „dramatizálás”, rajzolás, az önkifejezés segítését szolgáló tevékenységek, mondókák, énekek mozgással, hangszerekkel kísérve.

Könyvajánló:

Fehérné-Szebényiné-Mácsainé: Együtt lenni jó c. könyv
Erwin Richter: Dadog a gyermek
Schmidtné Balás Eszter: Képeskönyv a dadogásról és más dolgokról