A tipikus beszédfejlődés alakulása függ a belső adottságoktól és a külső körülményektől. Napjainkban az összefüggő beszéd megindulásának felső „határa”: lányoknál 2 év, fiúknál 2,5 év. Erre az életkorra legalább 40-50 aktívan használt lexémával kell rendelkezni, amiket a gyermek adekvátan használ. Természetesen a hanghibák, szócsonkítások, nyelvtani hibák nem kapnak akkora hangsúlyt, hiszen 4,5-5 éves korig a fiziológiás pöszeség szakasza van jelen a beszéd-és nyelvfejlődésben. A megkésett beszédfejlődés biztos diagnózisához szükséges neurológiai, fülészeti, valamint szakértői bizottsági vizsgálat.
Milyen feltételek szükségesek a megfelelő beszédfejlődéshez?
– ép idegrendszer (kizárható legyen az értelmi fogyatékosság, vagy egyéb szindróma, sérülés)
– ép hallás
– ép beszédszervek (organikusan és funkcionálisan)
– megfelelő észlelés és megértés, egyéb jól működő részképességek
– (életkornak megfelelő szociális érettség a verbális kapcsolatteremtéshez)
– megfelelő beszédkörnyezet
(A Logopédiai jegyzet: Vassné Kovács Emőke)
Ha szülő már kicsiny gyermekénél is gyanakszik arra, hogy gyermeke beszéde lassabbban, nem a megfelelő ütemben fejlődik, érdemes kihasználni a különféle baba-mama játékos, több korcsoportra felosztott beszédindító foglalkozásokat. Ezek azoknál a gyerekeknél különösen hasznosak, akik még nem járnak közösségbe.
Néhány tipikus tünet, jel, ami segít a megkésett beszédfejlődés felismerésében:
– csökkent beszédkészség
– beszédfejlődés megrekedése (a csecsemő nem gagyog, gügyög, vagy nem örömteli, változatos a gagyogás, gügyögés)
– a gyermek nem utánozza a környezete beszéd és egyébhangjait
– motoros gyengeség tapasztalható
– a beszéd produkció szegényes szókincsű, alakilag és tartalmilag is nehezen érthető, értelmezhető mások számára
– sok az agrammatizmus
A statisztikai számítások szerint ezeknél a gyerekeknél gyakoribb a későbbi hadarás, dadogás, balkezesség, amuzikalitás (csökkent zenei készség) kialakulása. A matematikai készség viszont határozottan emelkedett szintű.